M1A1 Thompson (Amerikai)

A Thompson-t használói kis mérete és nagy tűzgyorsasága miatt kedvelték. Dobtáras változata tulajdonképpen egy korábbi modell, az M1928A1, amely 50-es vagy 100-as tárat használt, ezt láthatjuk sokszor gengszterfilmekben. Az M1928A1 a háborúban fõleg a csendes-óceáni hadszintéren szolgált, ahol bebizonyosodott, hogy a dobtárak sokkal hajlamosabbak a beszorulásra, mint a többi fajta.

Sten Mark II (Allied - Britt)

A Sten géppisztoly a második világháború egyik legismertebb, és a katonák által egyik leginkább utált fegyvere volt. Amikor Nagy-Britannia belépett a háborúba, a hadseregben nem volt ilyen kategóriájú fegyver rendszeresítve. Tervezésekor ezért fõ szempont volt, hogy könnyen és olcsón lehessen elõállítani. Új és elõremutató elv volt az "inkább lecserélni, mint drágán javítani" szemlélet. Sok ötletet vettek át a német MP 40-es fegyvertõl, ilyen volt pl. a Sten egyik gyenge pontja, a tár is, melybe 32 töltény helyett többnyire csak 30-at töltöttek, csökkentendõ a meghibásodás lehetõségét. Ezen kívül számos más gond is mutatkozott, ezért nem szerették a katonák. A rendkívül egyszerû (és csúnya) fegyver könnyû gyárthatósága miatt mégis nagy siker volt, a megszállt Európában több illegális mûhely is készített másolatokat, de a németek is megcsinálták a maguk verzióját. Az 1941-tõl termelt több millió példány közül a Mark II jelû volt a legelterjedtebb.

M1 Carbine (vagy M1A1 Carbine a kinyitható válltámaszos fajtája)

Bevezetésének oka az volt, hogy a fronton harcoló csapatok egy olyan puskát kaphassanak, amely egyszerre nagy tûzgyorsaságú, a géppisztolyokénál hosszabb lõtávú és könnyebb a többi puskánál. Fõleg olyan csapatoknak adták, akiknek eredendõen nagyobb súlyt kellett cipelniük fegyverükön kivül: utászok, aknavetõs rajok, felcserek. A Garand-hoz képest, a kisebb visszarúgásnak köszönhetõen ugyanannyi idõ alatt több célzott lövést lehetett vele leadni. A visszahajtható válltámaszú M1A1 Carbine-ból 150000-et gyártottak a háború alatt, amit ejtõernyõs csapatoknak adtak ki. Létezett hozzá lángrejtõ, puskagránátvetõ, 30 db-os banántár, bajonnettet lehetett rá erõsiteni. Bár kisebb kaliberû volt, mint a Garand (7,62*63 mm > 7,62*33 mm), ugyanolyan halálos vagy végzetes lövéseket lehett vele leadni, mint bármely más puskával, viszont nagy távolságokon már drasztikusan vesztett pontosságából és átütõerejébõl is.

M1 Garand

Nagy távolságból is pontos, nagy sebzésű fegyver. Félautomata mivolta miatt gyors az újratöltés jellemzi, de sajnos kicsi a tárkapacitása. Tűzgyorsasága miatt szerették a Második világháborúban. Pár tized másodperc is számít egy csatában.(Több mint 4 Millió darab készült belőle.)

Trench Shotgun (Winchester Model 1897 shotgun)

Nagy pusztító erejű, kis helyeken használatos fegyver.(szobák,árkok) Újratöltése lassú, és korlátolt számú löszer fér bele. Eredetileg az Első Világháborúban árokharcokra kifejlesztett Winchestert váltotta fel. A normál 12-es kaliberű vadászpuskától az különbözteti meg, hogy szuronyt lehet rátenni. ( közelharban tuti.)

Browning Automatic Rifle M1918A2 (BAR)

Gyakran használták kétlábú állvánnyal a csõ elején, amit meneteléskor a súly csökkentése miatt a katonák leszereltek. Tervezésekor a következõ módozatot alkották, "tüzelés menetben" elnevezéssel: puskás rajokkal karöltve a BAR-t használó lövész csipõbõl tüzelve halad elõre, ennek elõsegitésére egy speciális övet vett fel, amely a visszarúgó fegyver tusát volt hivatott megtartani. A különbség a korábbi változat M1918A1 és az M1918A2 között, hogy a régi választható félautomata vagy automata tüzelésû volt, támaszték nélkül, az új pedig választható tûzgyorsaságú (lassú-auto v gyors-auto) leszerelhetõ támasszal, és egy hordozhatóságot könnyitõ fogantyút is kapott a závárzat fölé. Problémái voltak bõven: állva tüzeléshez túlságosan nehéz volt, és hatalmasat rúgott; fekve pontosabb volt, de emiatt az újratöltés is nehézkesebb lett.

Springfield M1903 (vagy M1903A4 távcsõvel felszerelve)

Nevébõl adódóan 1903-ban vezették be a szolgálatba, és csak 1936-ban cserélték le a sokkal gyorsabb, félautomata Garand-ra. A csere után azonban még mindig használták mesterlövész célokra, mivel a Springfield hosszabb távon is megõrizte pontosságát és átütõerejét, és kevesebbszer hibásodott meg. Mivel az M1903A4-en a távcsõ a závárzat fölött kapott helyet, nem volt lehetõség az 5 db-os tárat használni, egyenként kellett a lövedékeket a töltényûrbe helyezni.

Orosz Fegyverek:

* TT-33
* Mosin Nagant
* Távcsöves Mosin Nagant
* PPSH (71 Töltény)
* PPSH (31 Töltény)
* Bajonett
* RGD-33 Repesz Gránát

Német Fegyverek:

Parabellum P08 'Luger'

Karabiner 98k (Kar98k)

Nagyon pontos fegyver, ezért mesterlövész-puskaként is használták távcsõvel ellátva, amivel akár 800 m-re is hatásos volt. Tervezésekor bajonett és puskagránát használatára is figyeltek készitõi, sõt, még ejtõernyõs kivitel is készült belõle behajtható válltámasszal. Az orosz fronton milliónyi Kar98k került orosz kezekbe, akik a világháború szõkösen induló haditermelésének, és a kezdetben óriási fegyverhiánynak köszönhetõ tanulságból kiindulva el is raktározták õket mind egy szálig, hátha egy újabb háborúban szükség lehet rájuk.

MP44 (Sturmgewehr 44)

MP40

MG42

Kés

Stielielhand Gránát

A Model 24 Stielhandgranate (nyeles gránát) volt az 1. Világháborúban a Német Hadsereg általános kézigránátja  A nagyon jellegzetes megjelenése miatt Brit Hadsereg szlengjében megkapta a krumplinyomó nevet.

Japán Fegyverek:

Nambu 14

Arisaka Type 99
500 méteres hatásos lőtávval rendelkező japán tolózáras puska. Több fajtája létezett, hosszúcsövű, rövidcsövű, ejtőernyős, és mesterlövész.

Ariska Type 100 Submachine Gun

Bajonett
Egy igen hasznos kiegészítő, amelyet a puskák elejére téve használtak közelharcban.

Katana
Még a szamuráj időket idéző fegyver, ami a II. Világháborúban is szerepet kapott. A Kamikáze pilóták is ezt kapták a hősisességük jutálmául.
bővebben

Kiska Repesz Gránát

Felttöltés alatt! zsola