Amit tudnunk kell egy egér vásárláshoz

Miért érdemes gamer egeret venni?

Nos, ez a kérdéskör szerintem ott kezdődik, hogy érdemes-e egyáltalán? Mert szerintem nem mindenkinek. Például a kalandjátékok, egyszerűbb szerepjátékok és a kazuár kategória szerelmeseinek teljesen fölösleges. Aki azonban komolyabb szinten játszik - főleg, ha FPS-eket vagy RTS-eket - annak már mindenképpen érdemes megejtenie ezt a beruházást. Mit ér egy bika gép, ha nem is tudod normálisan irányítani? Persze a ló másik oldalára sem szabad átesni, egy alkalmi FPS játékosnak, aki alig játszik multival, teljesen fölösleges egy több tízezer forintos elit egér. Ellenben az ötezer forint alatti belépőszint pont nekik van kitalálva.

Mi az a dpi?

A dpi a játékos egerek egyik legfontosabb tulajdonsága, amivel kapcsolatban sok tévhit kering, szóval tisztázzuk le ezt először. A dpi egy angol mozaikszó, a "dot per inch" - pont per coll (25,4 mm) - rövidítése. A dpi a felbontás mértékegysége, az egy inch hosszban elhelyezkedő képpontok mennyisége. Például egy 25 dpi felbontású kép képpontjainak mérete kb. 1 mm x 1 mm. Miért fontos ez nekünk? Azért, mert minél magasabb az egér érzékelőjének felbontása, annál pontosabb tud lenni. Például előfordulhat, hogy egy 800 dpi-s egérnek csúfolt kacattal egy bizonyos pontra nem is tudunk célozni, mert egyszerűen az alacsony érzékenység miatt átugorja. Egy irodai és egy gamer rágcsáló közti különbséget úgy lehet elképzelni, mint a négyzetrácsos füzet és a milliméterpapír viszonyát. Alapvetően minél több, annál jobb. Jelenleg a csúcskategóriás egerek 5700 dpi-ig is elmennek, a belépőszint pedig 1600-2000 dpi környékén van. Alapvetésként elmondhatjuk, hogy 1600 dpi alatt egyáltalán nem beszélhetünk játékos egérről. Összehasonlításképpen a rendes irodai rágcsálók felbontása szinte kivétel nélkül 800 dpi.

Lézeres vagy optikai?

A lézert sokan szidják, mert "ugrál": nagy rántásokkor megbolondul, nem követi pontosan a mozgást. Ezt a legújabb profi lézereseknek már sikerült javarészt megoldani, de azok az egerek mind a 10+ ezer forintos árkategóriában foglalnak helyet. E szerint logikus lenne az optikaiakat preferálni, de a helyzet ennél sajnos bonyolultabb.
Egyrészt, nem mindenkit érint a probléma, csak az úgynevezett "low-sens", azaz alacsony érzékenységgel (jóval 2000 dpi alatt) játszó játékosokat - lévén csak ők rángatják gyorsan az egeret -, másrészt a lézeresekből sokkal bővebb a kínálat.

Mi az a low- és high-sens?

Low-sens, azaz low sensitivity, alacsony érzékenységes játékos az, aki könyökből mozgatja az egeret, egész karral hadonászik, rendszerint egész tenyérrel markolja az egeret. Ők alacsonyabb dpi beállítást alkalmaznak, ezért nevezik őket alacsony érzékenységes, low-sens játékosnak.
Ezek után nem nehéz kitalálni, hogy a higs-sens magas érzékenységes jelent, olyanokat, akik magas dpi beállításokkal, csuklóból játszanak. Karjuk az asztalon fekszik, szinte csak a kézfej mozog, a tenyerük is nem fekszik rá az egérre, így a markukból ki-be tologatva tudnak az egérrel föl-le nézegetni. Mivel így sokkal kevesebbet mozog az egér, sokkal érzékenyebbnek kell lennie az apró mozgások lekövetéséhez, ezért kell a magas dpi.
Persze lehetünk nagyon érzékenyek egy olcsó irodai példánnyal is, ha feltoltjuk a játékban az érzékenységet, de ekkor a játék egyszerűen fölszorozza az érzékelt mozgást, így pontatlan lesz.

Hogyan lehet fogni az egeret?

Az érzékenységes témánál már említettem, hogy a különböző sens-el játszó játékosok máshogy fogják az egeret. Ennek hatalmas jelentősége van profi rágcsáló választásakor, és sajnos ebből adódik a legtöbb félreértés is, ugyanis egyesek simán azt mondják egy egérre, hogy használhatatlan, kényelmetlen vacak, pedig csak nem nekik való, nem az ő stílusukhoz illik. Ebbe a hibába különben még komolyabb - illetve magukat komolynak tartó - teszterek is rendszeresen beleesnek.

Nos, összesen háromféle módon lehet fogni:

- Palm grip, azaz tenyérbe fogás: Ez a fent említett low-sens játékstílushoz illeszkedik, ilyenkor a tenyerünk az egér hátán fekszik, könyökből mozgatjuk az egeret, csuklóból csak apróbb igazítások történnek. Az ergonomikus, direkt jobb vagy balkezes egerek valók az ilyen játékosoknak; ha pedig egérpadvásárlásra adjuk a fejünket, mindenképpen jó nagyot vegyünk, szükség lesz rá. Jellemző a gyakori emelgetés, mikor a játékos visszarakja az elkalandozott egeret a pad közepére. Ezt tartják a legkényelmesebb módnak, a játékosok többsége így játszik, már csak azért is, mert a korai nem-gamer egerein erre volt kötelezve, így rászokott.

- Claw grip, azaz "karomfogás": A tenyér nem, vagy csak ritkán érinti az egér hátát, a nagyobb mozgások általában csuklóból indulnak, végül az ujjak pozicionálják az ellenfél fejére a célkeresztet. Ez jellemzően a high-sens stílus egyik formája. Itt már semmi szükség hatalmas lepedőkre, könnyedén el fogunk férni egy normális, esetleg kisebb méretű padon is, attól függőn, hogy mennyire magas is az a bizonyos magas felbontás.

- Fingertip grip, azaz "ujjbegyfogás": A játékos csak az ujjbegyeivel érinti az egeret, a tenyerével soha. Kis méretű egerekkel szoktak így játszani, szintén többnyire high-sens-el.

Nyilvánvaló, hogy a három különböző fogási mód legalább három különböző egértípust jelent, amik bizony csak az adott stílus kedvelőinek lesznek kényelmesek. Például egy nagy, ergonomikus palm grip egér, hiába kényelmes, nem alkalmas claw vagy fingertip stílusra, hiszen nem szimmetrikus és túl nagy. Mint említettem, a játékosok többsége palm grip-et használ, ebből szoktak adódni azok a félreértések, hogy a nem nekik készült egereket egyszerűen kényelmetlen nevezik, és jól lehúzzák. Ne hallgassunk rájuk, találjuk ki, hogy mi a jó nekünk, és vegyünk olyat.

Egérpad

Kell egyáltalán? Profi (10.000+ Ft) kategóriában a válasz egyértelműen igen, az alatt inkább az asztal felületétől függ. Ha például egy kátyús fa asztalod van, akkor tanácsos, míg bútorlapra teljesen felesleges lehet. Üveglapokon az egerek többsége megbolondul, olyankor mindenképpen szükséges valami. Az a valami ilyenkor nem is kell, hogy direkt egérpad legyen: én például egyszerűen egy fehér A4-es lapot ragasztottam az asztalomra, amit hetente cserélgettem, miután kiszőrösödött a szokatlan igénybevételtől. Nem túl elegáns, de olcsó, és a célnak megfelelt.
Belépőszintű és közepesen profi egereknél nem mondom, hogy kötelező egy jó egérpad, de megérheti. Az árak sincsenek elszállva - belépőszinten legalábbis -, 2500 forintért már kapható a méltán népszerű SteelPad Qck, kicsivel 3500 forint alatt már  a kisebb méretű Razer padok is elérhetőek. A nagyobbak/jobbak 5000 forint környékén vannak, ezekkel már bevállalható egy profi egér is. A csúcskategória akár 10.000 Ft-ot is meghaladó árát már kicsit sokallom, nem tudom őket igazán ajánlani, maximum valami jól árazott egér-egérpad csomagban.
Egy jó egérpadon sokkal könnyebben siklik az egér - nem fordul elő az, hogy a súrlódási erő leküzdéséhez akkora erőt kelljen kifejtenünk, hogy utána túlszaladjon a szálkereszt a célon -, és a tökéletesen egyenletes felület miatt soha nem ugrik meg a kurzor. Egyes egérpadokhoz van csuklótámasz is, ez egyesek szerint rendkívül kényelmes tud lenni, míg másokat egyszerűen zavar. A választás rajtunk áll.
Esetenként - főleg a Razerre jellemző ez - több típus is van az egyazon fantázianevű padokból. A control irányítást jelent, ezeken lassabban mozog az egér, de egyszerűbbé teszi a pontos célzást; míg a speed, azaz sebesség verziók a gyorsaságra helyezik a hangsúlyt, könnyebben fog mozogni az egér, de cserébe kicsit nehezebb lesz a pontos célzás pl. mesterlövészkedésnél. Saját preferencia dönt megint. Az is megesik, hogy különböző méreteket is árulnak ugyanabból, itt az érzékenységi szintünktől és az asztalunk méretétől függően válasszuk ki a megfelelőt.

Beépített memória, súlyok, jelentési ráta

A drágább egerek többsége rendelkezik profilok tárolására alkalmas belső memóriával. Általában 5 profil fér el bennük, ami több, mint elég. Rendszerint a driverrel lehet beállítani  őket, majd meghajtóprogram nélkül, más gépeken is működnek.A súlyozás lehetősége szintén alapnak számít a profi egereknél, egyedül a Razer protestál ellene, mondván, hogy plusz pár gramm nem számít, a felhasználó úgyis megszokja majd az adott rágcsáló súlyát. Általában maximum 25-30 grammal lehet megnövelni az egér alap tömegét.
A jelentési rátát Hertz-ben mérik, minél magasabb, annál jobb. Azt jelzi, hogy az egér milyen gyakran jelent egy másodpercen belül. A profi egerek 1000 Hz-esek, szóval másodpercenként 1000 alkalommal, azaz minden milliszekundumban jelentik a pozíciójukat. Egy átlagos irodai rágcsáló 125 Hz-en, tehát 8 ms-os késleltetéssel működik. Az olcsóbb gamer egerek 500 Hz-esek szoktak lenni, a 125-ösöket érdemes elkerülni.

Forrás: gamestar.hu