Ültem itthon és gondolkodtam, mit kellene csinálni, majd láttam régi barátomat és egykori menedzser társamat, Zico-t, hogy éppen az oldalon tölti az idejét. Gondoltam felteszek neki pár kérdést. Azt azért elöljáróban illik tudni, hogy a legendás d2t csapatának menedzsere volt elég sokáig, és sokat köszönhetek jómagam is neki(k).
Szia kedves barátom, mutatkozz be a Call of Duty MAGYARORSZÁG olvasóinak. Mit kell tudni rólad?
Polgár Balázs a becsületes nevem, de a Cod világ, na és sokan mások csak Zicoként ismernek .A Cod világába egész pontosan 2004-ben pottyantam bele és ez a fantasztikus game, nem más, mint a Cod1 volt, ez után már jött minden magától, de számomra mai napig cod2 a kedvenc játék.
Mi jót csinálsz mostanság, merre laksz? Elég régóta ismerlek és tudom, hogy volt most egy hosszabb fajta eltűnésed. Miért kellett ez, mi volt az indoka?
Mostanság, mint sok korombeli embert sajnos a munka köt le - már akinek van - de ha tehetem leülök a géphez. Törzsgyökeres Érdi lakos vagyok, itt születtem és itt is élek azóta. Eltűnésem egyszerű, vagyis nem nevezném eltűnésnek csak a Cod és egyéb játékok világától vonultam el egy kis időre. Az indokot talán még én se tudom pontosan, persze jöhetnék a 'get life' szövegel, amibe van valóság, ha tehetem már mást csinálok és nem a Cod köti le az időm nagy részét.
Hát igen, manapság már az ember nehezebben tudja a hobbiját űzni ezek az árak, kiadások mellett. Meséld el nekünk egy kicsit a pályafutásod, mivel közelről ismerlek tudnék én is párat felsorolni, de az a hitelesebb, ha ezt te teszed meg. Gondolok itt mint játékosként és mint menedzserként mit értél el és kikkel?
Pályafutásom, mint egy szép amerikai film, úgy alakult. Cod1-ben igazából főleg haverokkal toltuk az ipart és lenéztünk egy-két Xternet Lanra, de akkor még nem sikerült megváltani a világot, pedig én csak nyerni szeretek. A vesztesek senkit se érdekelnek. Igazán cod2-be indult el a szekér játékosként, maradandót nem alkottam, inkább elvoltam. Amikor már időm nem engedte hogy komoly játékos babérokra tegyek szert, úgy döntöttem, hogy belevágok a marketing és a menedzserek zűrös világába. Itt értem el igazából a nagyobb sikereimet, megfordultam elég sok ismert csapatban például: neWanted , WoD ,
TcFc ,
redstars és volt még pár csapat, de igazán nagy sikereket csak egy csapatnak köszönhetek, még pedig a sokak által ismert
drop2trash-nek. Ami tr3skova műve volt, akit én a mai napig Európa egyik legjobb csipásának tartok, nem csak eredmények miatt volt számomra ez a csúcs, hanem inkább a hangulat miatt. tr3sen kívül mindenkivel jól elvoltam de persze, mint minden munkahelyen, a főnökkel kell jóba lenni.
Igen voltak szép idők az biztos. Mesélj nekem egy kicsit a d2t-s időszakról. Mi volt a feladatod, milyen kapcsolatot tartottál a játékosokkal, kik segítették még a munkádat és legfőképpen, hogy milyen eredményeket értetek el?
Feladatom végül is a háttérmunka volt, magyarán a szponzorokkal való tárgyalás és kapcsolat tartás, szerverek kezelése, de volt amikor még cb-n is én írtam az esetleges conflictokat. Segítőnk brazil volt, már amikor ideje engedte, vége fele már személyes problémák miatt inkább kevesebbet volt, de volt egy rövid ideig egy sANtiaGo nevezetű emberke is. Eredmények között volt egy ICL1 győzelem, ami szerintem az elmúlt idők legjobb lanja volt, vagyis a csapatok színvonalát illetően. De voltunk még kint horvátban is, a Gamersject Lanon, ott egy fura körülmények közt zajló döntőn elvéreztünk, így a 2.-k helyezést érték el. De még a nevünkhöz írhatjuk a Revolution cod2 kupa megnyerését is. (régi szép idők) Emellett még meg kell említenünk hogy voltunk kint a Wonderbase nevezetű külföldi Lanon, melyen egy elég előkelő 9. helyet szereztek a srácok.
Hát igen a régi szép idők. Ha már a régebbi időről beszélünk, mit gondolsz jobb volt régen a közösség, csapatok, multigamingek? És ha igen, akkor fejtsd ki nekem miért. Láttam hozzászóltál a blogomhoz is, ebből adódóan mesélj nekem, szerinted mi az oka, hogy rengeteg csapat bomlott már fel?
Régen sem volt jobb, szerintem egy szcénát a nép alkot és a magyarok nem csak a Cod világában ilyenek egymással, hanem az életben sem szeretjük a másik sikerét. Tehát maga mentalitásban vannak gondok, mely kihat az Esportra is. Sok multigaming felbomlása talán a támogatottság hiánya miatt következett, következik be, bár igaz, a semmire ne is legyen ezer fajta-féle szponzor, de sajna volt ilyen példa - nem egy örök példa-, hogy olykor csak jó helyre kell bedugni a 'nyelvét' az embernek. Ezt már egy-két nagyon sikeres emberkének sikerült azért idehaza elérnie, melyre nem akarok kitérni most és megnevezni sem.
Igen ilyenekbe most ne menjünk bele szerintem. Mint régi ember és a sikeresebbik fajtából, tudnál adni egy-két ötletet a mostani menedzsereknek, hogy mire is kell odafigyelniük?
Arany szabályt nem ismerek, de tudok mondani pár okosabbnak tűnő gondolatot. Legyenek szorgalmasak, ez egy egyik legfontosabb dolog, én is azt tettem anno és mindent tegyenek meg a csapatukért, sajna néha még saját zsebbe is kell nyúlni hozzá. De a fő lényeg, ahogy sokan elkövetik 1-2 multinál, hogy ne ígérjenek Ferrarit, ha még egy Trabantra sem futja a lehetőségekből.
Így lassan a végéhez közeledvén, mondanál pár szót az utolsó szó jogán? Tudom ezek már elcsépelt dolgok, de hát mégis.
Utolsó szó jogán köszönöm a felkérést és tudnotok kell, hogy nem lehet elég öreg az ember ahhoz, hogy játsszon egy picikét, főleg a haverokkal. Aki még komolyan csinálja a codot, bármelyik részét, sok sikert kívánok nekik, lőjék be amit be kell. GL boyz&girls.
Köszönöm neked én is Zico, hogy a rendelkezésemre álltál ezen a hűvös, havas estén. Jó éjszakát, meleg ágyat és forralt bort kívánok neked az este további részéhez.